Rosenstein Tibor
„Két dolgot vallok, ha úgy tetszik, családfÅ‘ként és vendéglátósként ezek az én iránytűim és útravalóim. Az egyik, hogy a sorsunk leginkább a tetteinkben mutatkozik meg. A másik pedig, hogy az étterem nemcsak lakomahely, hanem a lélek és a szellem feltöltÅ‘dési helye is egyben. Ezért egy vendéglátóhelynek a békesség szigetének is kell lennie. Mi ehhez a magunk módján azzal is igyekszünk hozzájárulni, hogy a családból mindig van valaki a vendéglÅ‘ben, akivel lehet beszélgetni, aki segít abban, hogy a vendég azt érezhesse, otthon van, jó kezekben van. Mondják meg, létezik ennél jobb érzés a világon?”
​
I have faith in two things and I follow them like a compass. First is that our destiny is reflected in our action. And second is that a restaurant is not only a place to fill our stomachs at, but also an environment where we can relax our minds and spirit as well. Therefore every restaurant has to provide the atmosphere for some peace and quiet. Our family is always present at our Restaurant, so there is always someone to help our guests feel they are in good hands, they are home. Tell me, is there any better feeling than this?
Rosenstein Róbert
​
„Apu mellett nÅ‘ttem fel a konyhában, így gyerekkorom óta magamba szívhattam mindazt, amirÅ‘l számomra a vendéglátás szól. Ha meg kellene határoznom, minek is tartom magam, akkor a vendéglÅ‘s szót használnám. Célom, hogy mindazt a hagyományt, amit Apu megteremtett, tovább vigyem, és ha kell, akkor a modern kor igényei szerint fejlesszem, és egyúttal megmutassam a saját stílusomat is. Sokféle irányzat van rám hatással, igazán azt szeretem, ha az egyszerű, könnyen befogadható ételeket picit kifinomultabb, letisztultabb tálalásban mutathatom meg. Fontos számomra a kreativitás és az, hogy a már kialakult »rosensteines« ízvilág visszaköszönjön az én fogásaimban is.”
​
I grew up in my father’s kitchen, so I started practicing hospitality, and learning what it means to me at the same time when I learnt walking. If I had just one word to introduce myself, I would say I am a restaurateur. My biggest goals are to carry on my Dad’s achievements by keeping the family traditions alive; reinvent ourselves – if needed – according to the requirements of the modern era, but also to celebrate my own style as well. I am so impressed by the many different trends, but what I really prefer is to rethink the presentation of simple, commonly receptible dishes so that they become a little more sophisticated and simplified. Besides showing my creative side, it is very important for me to reflect the Rosenstein-way in my meals.
Rosenstein Tímea
​
„Azzal együtt, hogy Robi az életem része lett, a fÅ‘zés és sütés is azzá vált. Az apósom támogatása mellett az étterem desszertjeinek megalkotásán, új receptek és tálalási formák kidolgozásán fáradozom."
With becoming a member of the family as Robi’s wife I was also given the opportunity to enter the kitchen and try myself at cooking and baking. My father-in-law has always been my biggest support in that and thanks to him by now I’ve become the one in charge for creating the desserts and sweets of restaurant which I truly adore.
A Rosenstein Család
​
„Amióta nagyobbak a gyerekek, egyre többször fordul elÅ‘, hogy hétvégenként együtt sütünk-fÅ‘zünk. Mira és Luca kétéves koruk óta sürögnek-forognak a konyhában, Hanna pedig úgy állt fel elÅ‘ször, hogy egy levesesfazékba kapaszkodott. Otthon olaszos, mediterrán konyhát viszünk, többek között azért, mert gyakran fordulnak meg nálunk barátok, ismerÅ‘sök és ilyenkor sokat és sok emberre fÅ‘zünk. Nagyon szeretjük Olaszországot, több baráti szál köt minket Toscanához, igyekszünk sok mindent átvenni az ottani életérzésbÅ‘l és ízvilágból.”
​
Since the kids are more grown, we happen to cook more often together during the weekends. Mira and Luca are bustling in the kitchen since they were 2, while Hanna stood up first when holding on to a large pot. Our home cooking is characterized by Mediterranean, mostly Italian style – the first reason for this is that we often host family gatherings or cook larger amounts for our friends. The other reason is our deep love for Italy – we are connected to Tuscany through some friend relations, and we wish to learn and reflect as much as we can from their lifestyle, attitude and cuisine.
